Bill Clinton amerikai elnök, aki balkáni körútja során ellátogatott a stenkovecsi menekülttáborba is beszédeiben újra hangsúlyozottan elítélte a vallási illetve etnikai alapon történő diszkriminációt és egy békés Európa kiépítését szorgalmazta. "Milosevics számára nincs jövő Európában véget ért a normális emberi különbségeket embertelenül kezelő politikája" – nyilatkozta Clinton Németországban. még balkáni körutazása előtt.

Clinton amerikai elnök úgy döntött, hogy elhalasztja az Egyesült Államok nagykövetségének Tel Avivból Jeruzsálembe való áthelyezését, kinyilvánítva, hogy ez a lépése azért szükséges, hogy "megvédje az Egyesült Államok nemzetbiztonsági érdekeit". Egy 1995-ben a Kongresszus által megszavazott törvény értelmében a nagykövetséget már akkor át kellett volna helyezni Izrael fővárosába. Az elnöknek azonban jogában áll vétójogával élnie, ha úgy véli, hogy az életfontosságú az Egyesült Államok "nemzetbiztonsági érdekei" számára, ami ebben az esetben az izraeli–palesztin béketárgyalások jövője.

"Tárgyalásaimon két viszszatérő kérdéskör merült fel: európai uniós csatlakozásunk támogatása és a gazdasági együttműködés elmélyítése, valamint a koszovói rendezés" – tájékoztatta Göncz Árpád Londonban a magyar újságírókat.

Siker a politikában, komoly eredmények teljes hiánya gazdasági kérdésekben – ilyen eredménnyel zárult Oroszország számára a Nyolcak találkozója. Annak ellenére, hogy Moszkva és a Nyugat kapcsolata az utóbbi időben jelentősen romlott a balkáni konfliktus miatt, és kísérlet történt arra is, hogy Oroszországot az európai és világpolitika perifériájára szorítsák, a kölni találkozó orosz szempontból sikeresnek mondható.

Az eddig napvilágra került információk szerint Orbán Viktor elmúlt augusztusban tett kijelentése, mely szerint a Fidesz vezető politikusai és családtagjaik törvénysértő, titkos és közpénzekből finanszírozott megfigyelés elszenvedői voltak, csupán egyetlen személy vonatkozásában kapcsolódik a valósághoz: Pokorni Zoltánról tényleg gyűjtött információkat Faragó Lajos magánnyomozó. Az alig egy hónapig tartó megfigyelés során keletkezett feljegyzéseit azonban Faragó – a Népszabadságnak adott nyilatkozata szerint – megsemmisítette, és megbízójának semmiféle dokumentumot nem adott át sem Pokorniról, sem másról. Közpénz sem szerepelt a történetben, hiszen Faragót a Félixfilm Kft. fizette.

"Gratulálok a Ferencvárosnak és Torgyán József elnök úrnak, aki el tudta érni, hogy legalább 2002-ig megakadályozza a Ferencvárosi Torna Club államosítását" – közölte az MTI-vel csütörtökön Lányi Zsolt, a Független Kisgazda Párt (FKgP) alelnöke, az Újpesti Torna Egylet társadalmi elnöke, miután tudomást szerzett a Deutsch Tamás ifjúsági és sportminiszter, valamint Torgyán József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter között megszületett megállapodásról az FTC-sportingatlanok jövőjét illetően.

Václav Havel cseh köztársasági elnököt a Közép-európai Egyetem által alapított Nyílt Társadalom Díjjal tüntették ki csütörtökön Budapesten    Fotó: Vörös Szilárd

Tovább gördült a Postabank botránylavina. A Fidesz-közeli cégek százmilliói után felbukkant egy kedvezményes hitelekről szóló lista is, amely mintegy kétszáz prominens közéleti – mint utóbb kiderült, nem csupán ellenzéki – személyiség nevét tartalmazza. Az eset kapcsán először Herényi Károly (MDF), majd nemsokára Nagy Sándor (MSZP) és Csiha Judit (MSZP) is lemondtak pártjukon belül betöltött tisztségeikről. Nagy a valószínűsége annak, hogy az egyelőre ismeretlen forrásból származó, legújabb hatszázhúsz fős lista sem a végleges példány.

A Pénzügyminisztérium (PM) – tudomásul véve a bírósági döntést, mely által megállapítást nyert, hogy a 4-es metró megépítéséről szóló háromoldalú szerződés a kormány, a főváros és a megbízott beruházó között érvényes – minden észszer? tárgyalásra kész a Fővárosi Önkormányzattal. A megbeszélések azonban csak arra irányulhatnak, hogy mi módon ne épüljön meg a Dél-Buda–Rákospalota metróvonal – nyilatkozta egy sajtótájékoztatón Varga Mihály, a PM politikai államtitkára. Varga fontosnak tartaná a fővárossal való jó viszony kialakítását és fenntartását a jövőbeni beruházások sikerének érdekében. Indoklása szerint az országnak inkább autópályára van szüksége, mint még egy metróra. Megtudtuk, hogy az állami költségvetésnek 133 milliárd forintot kellene kiadnia a metróra. Ebből 48 milliárdot tennének ki a felvett hitelek kamatai tizenöt évre. Az államtitkár szerint az előző kormány olyan döntést hozott a választások előtt, amire nem volt fedezet, és a PM akkori vezetése sem támogatta. Gulyás László, a főváros által megbízott beruházó, a DBR Kft. vezetője lapunknak azt nyilatkozta, hogy szerinte is tárgyalásokra van szükség. Ám ezeknek – a bírósági döntés nyomán – arról kell szólniuk, hogy mikor és hogyan bocsátaná a kormány a kft. rendelkezésére az építkezéshez szükséges összegeket. Elmondta, hogy az előkészítő munkálatokat tavaly november óta sem szüneteltették, azok továbbra is folynak. Amennyiben a kormány nem akarja teljesíteni fizetési kötelezettségeit, akkor a megbízó újabb pert indíthat. Gulyás meglátása szerint nincs igazi akadálya az építkezésnek, a metró mindenki javát szolgálná. Nincs érdemi indoklás a "nem"-re.